Rekordsebességgel készítik elő Ukrajna EU-s csatlakozását – Brüsszel minden erőt bevet

Marta Kos bővítési biztos szerint Ukrajna kétszer-háromszor gyorsabban halad az uniós tagság felé, mint a korábbi csatlakozók.

Az olcsó, gyakran rosszabb minőségű ukrán termékek dömpingje, az agrártámogatások csökkenése és a génmanipulált árucikkek megjelenése súlyos veszélyt jelent a magyar mezőgazdasági szektorra nézve.
Az Európai Unió jelenlegi politikai elitje élén a Bizottsággal és a TISZA Pártot is magában foglaló néppárti frakcióval egyértelművé tette, hogy szeretné a lehető legrövidebb időn belül – a tervek szerint 2030-ig – felvenni Ukrajnát a közösségbe. Mindezt a közelmúltban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megerősítette, sőt kijelentette, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát.
Brüsszelben pedig rengetegen dolgoznak azért, hogy a jelenleg is háborúban álló ukrán állam minél gyorsabban az unió része legyen. Marta Kos, az EU bővítési biztosa elmondta, „körülbelül ezer ember dolgozik különböző területeken, kizárólag egyetlen ország integrációján”, és hozzátette, hogy személyesen is mindent megtesz az eljárás sikeréért. Az EP legnagyobb frakciójával rendelkező Európai Néppárt elnöke,
Manfred Weber szintén elkötelezett Ukrajna uniós tagsága mellett, csakúgy mint a néppárti frakcióban ülő TISZA Párt szavazói, akik közül Magyar Péterék közvélemény-kutatásán 58 százalék mondott igent az ukránok felvételére.
A magyar kormány ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a lépés nagyon rossz hatással lenne az Európai Unióra, és abban is egyre többen egyetértenek Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, hogy a brüsszeli elit bővítési terve óriási fenyegetést jelent a magyar agrárszektorra nézve. A hazai gazdák és szakértők szerint ez a lépés alapjaiban rengetné meg a magyar mezőgazdaságot, és súlyos következményekkel járna az élelmiszerpiacra nézve.
Ezt is ajánljuk a témában
Marta Kos bővítési biztos szerint Ukrajna kétszer-háromszor gyorsabban halad az uniós tagság felé, mint a korábbi csatlakozók.
Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermelője és exportőre, óriási termőterületekkel és kiváló adottságokkal, ám az Európai Unió törvényeinél jóval lazább szabályozásokkal. Keleti szomszédunk mezőgazdasági területe meghaladja a 41 millió hektárt, ami az EU jelenlegi 157 millió hektáros támogatásra jogosult területének jelentős bővülését jelentené. Ezáltal Ukrajna válna a Közös Agrárpolitika (KAP) legnagyobb kedvezményezettjévé, a teljes költségvetés mintegy harmadát zsebelve be, ezzel megrövidítve a szigorú uniós előírásokat betartó gazdákat, köztük a magyar termelőket is.
Az ukrán termőterületek mérete tehát a negyedét teszi ki az EU összes mezőgazdasági területeinek, és mivel nem kötik őket a szigorú uniós szabályok, az előállítási költségeik jóval alacsonyabbak.
Az ukrán mezőgazdaságban jellemzőek a több százezer hektáros nagybirtokok, amelyek nyugati tőke tulajdonában vannak, és amelyek gyorsan és könnyen átállíthatják termelésüket a piaci igények szerint.
Ennek köszönhetően Ukrajna már most is jelentős mennyiségű agrárterméket exportál az EU-ba, például 2023-ban az ukrán gabonaexport több mint fele az EU-ba irányult, és a cukorexport is 230 százalékkal nőtt 2022–2023 között.
A magyar agrárminiszter, Nagy István szerint Ukrajna csatlakozása esetén az európai búzatermés 15 százalékát, a kukoricatermés 49 százalékát és összességében a gabonatermelés 20 százalékát adná. Ez a dömping nyomott árakat eredményezne, és a magyar gazdák nem tudnának versenyezni az olcsó, gyakran rosszabb minőségű ukrán termékekkel. Továbbá,
Ukrajnában engedélyezett a génmanipulált vetőmag használata, és ezt a jogát Ukrajna európai uniós csatlakozása után is megtartaná, ami kockázatos minőségű, ám az itthon termeltnél jóval olcsóbb agrártermékekkel árasztaná el az uniós piacot,
veszélyeztetve ezzel a magyar GMO-mentes termelést.
A költségvetés agrártámogatásainak jó részét jelenleg területalapon osztják szét, így a keretösszeget elképesztő mértékben csökkentené az ukránoknak adandó pénz, és ennek összegével kevesebb jutna a többi tagállam gazdáinak, azaz a a mezőgazdasági támogatások átcsoportosítása miatt a magyar gazdák is nagyságrendekkel kevesebb uniós forráshoz jutnának az eddigiekhez képest.
A Magyar Külügyi Intézet számításai szerint a magyar mezőgazdasági szektor várhatóan évi 672 milliárd forint (1,68 milliárd euró) veszteséget szenvedhet el a kieső Közös Agrárpolitikai (KAP) források miatt.
Egy ilyen mértékű forráskiesés valószínűleg a fent említett versenyhátrány mellett tönkretenné a teljes ágazatot, és biztosan csődbe sodorhatná a kis- és közepes méretű családi gazdaságokat.
A magyar kormány határozottan ellenzi Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, mivel az súlyos gazdasági és biztonsági kockázatot jelentene Magyarország számára. Ukrajna EU-csatlakozása alapjaiban rengetné meg a magyar mezőgazdaságot.
Az olcsó, gyakran rosszabb minőségű ukrán termékek dömpingje, a támogatások újraelosztása és a génmanipulált termékek megjelenése súlyos veszélyt jelent a hazai gazdák megélhetésére és az élelmiszer-biztonságra.
Nyitókép: Mandiner-szerkesztés